A korál, amelyet minden evangélikus énekel

Budapest – Reformáció ünnepén minden templomunkban felcsendül ez az ének. Talán az első, amit egy evangélikus gyermek megtanul. Minden gyülekezeti ünnepen, konfirmáción, az istentiszteleteinken a templomban vagy a templom falain kívül is ezt a korált énekeljük. Fennállva, mint a Himnuszt. Igen, az „Erős vár a mi Istenünk…..” kezdetű evangélikus énekünkről van szó. Szeretjük, kívülről tudjuk valamennyi versszakát, de a történetét, születésének körülményeit ismerjük-e? Dr. Finta Gergelyt, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetőjét, orgonaművészt, a Deák téri templom orgonistáját reformáció ünnepéhez közeledve arra kértem, mesélje el legkedvesebb Luther-énekünk történetét. Szöveg: Stifner-Kőháti Dorottya, fotó: Kiss Tamás

– Az „Erős vár a mi Istenünk…” valóban az egyik legismertebb evangélikus korálunk, érdekes, hogy a keletkezéséről, bár sok mindent tudunk, mégis vannak bizonytalanságok is. Például a keletkezési évét illetően: 1525 és 1529 között írta Luther Márton. A szöveggel kapcsolatban egészen bizonyosak lehetünk, hogy reformátorunknak köszönhetjük. A dallam vonatkozásában valószínűsíthető, hogy – amint a legtöbb korál esetében – Luther konzultált zeneszerző munkatársával, Johann Walterrel. Ha megfigyeljük a dátumokat, érdekes dolgot árul el ez az intervallum. Állítólag 1530-ban, amikor az Ágostai Hitvallás aláírására indulva a fejedelmek ezt az éneket énekelték, ezzel erősítve magukat. 1527 egy tragikus időpont: Luther egyik közeli munkatársát, reformátortársát veszíti el, aki mártírhalált halt és még ez pestisjárvány is közeledett. Mindezek kapcsán az egyháztörténészek és egyházzenészek arra mutatnak rá, hogy az ének ezekben a nehéz időkben egyfajta biztonságot adott a wittenbergi gyülekezetnek. És természetesen az evangélikus öntudatot, az evangélikus tanítást erősítette.

– Mit árul el Luther énekszerzői tehetségéről ez a korál?

– Érdemes a szövegre figyelnünk. Nagyon gazdag bibliai képekben. Tudjuk, hogy a 46. zsoltár alapján írta, és ez a címben is szerepel, az énekeskönyvekben is a zsoltárfeldolgozások között található ez az ének. Tulajdonképpen a zsoltár elejét emeli ki Luther (a 46. zsoltár szövegét lásd cikkünk alján), amelyben egyébként szó szerint nem található meg az Erős vár a mi Istenünk” sor így, szó szerint. A zsoltár 8. verse is része az énekszövegnek, ugyanakkor más igehelyeket is felismerhet a bibliaolvasó. Az ének képei között találjuk a hit fegyverzeteit az Efezusi levélből, vagy János evangéliumának bizonyságtételére, amely Krisztust, mint mindenek fölött való Urat állítja elénk. De a Jelenések könyvére is gondolhatunk: Isten és Jézus Krisztus, mint győzedelmes Úr harca a gonosszal szintén fontos eleme a korálnak. A dallammal kapcsolatban még érdemes megemlíteni azt a hatást, hogy valószínűleg egy német mesterdal ihlette. A „Silberweise” több motívuma visszaköszön a Luther-korálban. A mesterdalok jellegzetes formáját mutatja evangélikus énekünk, csakúgy, mint több más Luther-énekünk.

– Vajon hány feldolgozása készült ennek az éneknek a 499 év során?

– Nehéz lenne megsaccolni! Az 500. jubileumi évben Németországban, egy projekt keretében a tervek szerint 500 feldolgozásban fogják előadni – ennél tehát bőven több változata van. Az egyik legnépszerűbb korálról van szó, amely szorosan hozzá tartozik evangélikus identitásunkhoz. A legismertebbek feldolgozásokat hadd említsem meg: Johann Walter mellett Ottmayer az elsők között dolgozták fel – többszörösen is – ezt az éneket. Johann Sebastian Bach orgonára írt korálfeldolgozásokat erre az énekre, a legjelentősebb, a 80. számú kantátát például. A sor itt nem ér véget: Mendelssohn Reformáció szimfóniáját sokan ismerik, ott hangversenytermi, nagyszabású szimfonikus darabban jelenik meg a téma. A feldolgozások sora egészen a mai napig terjed, a crossover irányzatokig, elektronikus hangszerekkel, könnyűzenéből ismert hangszereléssel dolgozzák fel. De az interneten is találunk érdekességeket, a flashmobok között is ott van…

– …tehát már rég „kilépett” a templom falai közül…

– …igen, gyakorlatilag már a keletkezésekor. Istentiszteleti használatra szánta Luther ezt az éneket, de biztos, hogy már a kezdetben jóval szélesebb körű volt a használata. A ma ismert, énekelt énekünk egyébként valamivel feszesebb, méltóságteljesebb énekmód, Luther ennél jóval elevenebb, változatos ritmikájú tételként tette ezt. Az 1700-as évekig úgy is használták elsősorban.

– Szabad evangélikus egyházunk himnuszának nevezni ezt a korált?

– Mindenképpen, hiszen a reformáció napja – és gyakorlatilag valamennyi egyházi ünnepünk elképzelhetetlen nélküle. Ez így is van rendjén. Abból a szempontból is, hogy a legkorábbi Luther-énekek közül való, és a reformátor tanításának jelentős részét magába foglalja. Persze más Luther-énekek is hasonlóan közel állnak a szívünkhöz: a „Jer, örvendjünk, keresztyének”, vagy a „Tarts meg Urunk, szent igédben” is ilyenek, de a legjelesebb, legfontosabb az „Erős vár a mi Istenünk”.

46. zsoltár

Erős vár a mi Istenünk

46 1A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. 
2Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. 
3Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; 
4ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) 
5Egy folyó ágai örvendeztetik Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait. 
6Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. 
7Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld. 
8A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) 
9Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. 
10Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el. 
11Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. 
12A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek