A reformáció kezdetére emlékeztek Wittenbergben

Wittenberg – A tolerancia „Európa lelke” és a békés együttélés alapja a kontinensen – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Angela Merkel a wittenbergi városházán rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga. Forrás: euronews.com, MTI. Fotó: Szigetváry Zsolt

Merkel: a tolerancia „Európa lelke”

A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik - mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa. Hozzátette: „kontinensünk történelmi tapasztalata”, hogy aki igent mond a sokszínűségre, annak toleranciával, megértéssel és elfogadással kell fordulnia mindazok felé, akik másként hisznek, másként gondolkodnak. 

„Európa sok szenvedés és nehézség árán tanulta meg, hogy a tolerancia a békés együttélés alapja és minden nyitott társadalom alapelve” - mondta Angela Merkel.

Tolerancia nélkül nem létezhet nyitott társadalom, és a globalizált világban éppen a vallási és kulturális sokszínűség elfogadása az egyik legnagyobb kihívás - emelte ki a német kancellár, rámutatva: a jelenkorban is világszerte tapasztalható, hogy az egész társadalom fejlődését visszaveti, ha nem biztosított a vallásszabadság.

A történelem azt tanítja, hogy a vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ami „konkrétan azt jelenti, hogy tudatosítanunk kell magunkban, hogy a másik embernek alapvető fontosságú lehet mindaz, ami ellentmond saját nézeteinkkel, ezért gondoskodni kell arról, hogy mindenki a vallási meggyőződésének megfelelően élhessen a diszkriminációtó veszélye nélkül”.

Azonban ugyanilyen fontos világossá tenni, hogy mindez „csak akkor működik, ha általánosan elfogadott, mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján élünk” - mondta Angela Merkel.

Ez azt jelenti, hogy a toleranciának határai is vannak, véget ér ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy „sárba tiporják” - mondta ünnepi beszédében a német kancellár.

Áder Wittenbergben: magyar nyelvterületen már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát

Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett - mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, Angela Merkel kancellár és Raimonds Vejonis lett elnök részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát. 

Mint mondta, „alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát”.

Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága „nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető”. Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy „uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett” - tette hozzá Áder János.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról. 

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció „ajándékait”, amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a „viták tüzében edzett” igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és „német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége” is - mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és „a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek” közös története „a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával” van tele. 

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

„Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk” - hangsúlyozta Áder János.

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.

Egyházi vezetők beszédei

Luther Márton német szerzetes 500 éve, 1517. október 31-én küldte el Albert mainzi érseknek az egyház megújulását követelő vitairatát. 500 évvel később Luther 95 tézisével érkezett a Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök a Wittenbergi székesegyházba, ahol Angela Merkel kancellár is megjelent. „Ez a 95 pont jelenti a reformáció kezdetét, ami ma 500 éve került ki a wittenbergi templomkapura” – szólt a megemlékezésen a tartományi lelkészi vezető.

A 16. századi Ágoston-rendi szerzetes, teológus úgy látta, hogy az egyház eltávolodott a Bibliától, amikor magát Isten kegyelmének egyedüli közvetítőjeként tüntette fel, egyre gyakrabban emelt szót a búcsúcédulákkal való üzletelés ellen.

Luther tételei nem a katolikus egyház dogmáit, hanem gyakorlatát támadták.

„A reformátori lendület középpontjában a szabadság áll. Luther Márton legfontosabb munkája a A keresztény ember szabadságáról című kötete. A szabadság pedig a mai idők egyik legfontosabb fogalma is. A szabadság bármely kötelezettség alóli szabadságot jelent? Avagy, a szabadság egy lehetőség a választásra több ezer opció közül? Esetleg a szabadság egy személyes erő, hogy kövessük lelkiismeretünket, akár a hatalom elvárásával szemben is” – fogalmazott a Németországi Protestáns Egyház elnöke, Bedford-Strohm püspök.

A szertartás végén Frank Walter Steinmeier, német államfő vehetett át emlék-keresztet az Egyházak Világtanácsának főtitkárától és Német Katolikus Püspöki Konferencia elnökétől.

VIDEÓ. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek