Hősök, szentek, protestánsok – Újabb ötven életrajzot vehetünk kézbe

— Felvéve: ,

Vannak-e protestáns szentek? Reflexből bizonyosan még a kérdésen is megütközünk. Éppen a szenteknek liturgiánkból és a hitgyakorlatunkból való száműzése az egyik leginkább feltűnő különbség az ortodox és a katolikus gyakorlathoz képest. Régi konfirmációs káténk úgy tanított, hogy szent az, aki vagy ami az Istené. Reméljük, hogy protestánsok is találhatók köztük. Még a katolikus lexikon szerint is lehetnek szentek a protestánsok: tág értelemben az összes hívő az, akik a keresztség által részesülnek Isten életében és szentségében. A szentté avatás tisztességében pedig azok részesülhetnek, akik „hősies fokon” valósították meg a szentség ajándékát. Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Kertész Botond

Talán ha erre az elhivatottságra, „hősies fokra” gondolunk, amely a szentté avatás előfeltétele katolikus testvéreinknél, akkor értelmezzük helyesen a Protestáns hősök 2. című kötet címét. Másként nehéz volna hősként gondolnunk a törékeny Dukai Takách Juditra, a kifogyhatatlanul mesés fantáziájú Lázár Ervinre, az elégikus Áprily Lajosra vagy a szelídségéért szeretett Reményik Sándorra. Pedig ők is ott sorakoznak Thököly Imre és Sztehlo Gábor mellett, akiket elsőre is a hősök közé sorolunk. E töredékes felsorolásból is kiderül, hogy nagyon színes a névsor: ötven költő, író, lelkész, pedagógus, tudós, politikus életével ismerkedhetünk meg a nemrégiben megjelent munkában, amelynek hasonló című előzménye egy éve látott napvilágot.

A régi magyar közmondás szerint a jó bornak nem kell cégér. Szimpatikus bölcsesség, de a 21. század valósága ritkán támasztja alá. Nemcsak reklámszakemberek, marketingguruk, PR-szakértők, arculati tanácsadók, kampánymenedzserek, stylistok és hasonlók létezése cáfolja a cégér feleslegessé- gének elméletét, hanem azoknak a tapasztalata is, akik hírverés híján nem tudták munkájuk gyümölcsét eljuttatni azokhoz, akiknek szánták.

Egy könyv legfontosabb cégére a megjelenése és a tördelése. Ez a kötet sajnos nem kényezteti el az olvasót – 2017-ben bőven találni ennél szebb kiállítású, jobban olvasható, könnyebben kezelhető könyvet. Az ötven hős áttekintése sem olyan könnyű, mert az életrajzok időrendben sorakoznak, névmutató nincsen, és még történész sem fogja kapásból tudni, hogy Benedek Elek vagy Tisza Kálmán született-e előbb.

Az is felmerülhet az olvasóban, hogy szükség van-e egyáltalán a sokadik életrajzi lexikonra az internet korában, amikor minden valamirevaló „híres embert” szó szerint zsebre vághatunk, és ha van szabad wifi a közelben, egy percen belül minden fontos információt tudhatunk róla. Bevallom, bennem is megfogalmazódott a kérdés, mielőtt a kötet a kezembe került. Faggyas Sándor szerkesztő azonban kiváló formát talált arra, hogy 2017-ben mi az, ami még nincsen, és érdeklődésre tarthat számot. A kötetben szereplő életrajzok hosszabbak és érdekesebbek is, mint egy lexikonszócikk, de csak annyira terjedelmesek, hogy a nem tudományos érdeklődésű olvasónak is legyen kedve és ideje végigtekinteni egy-egy életrajzot.

A színvonalért a jól összeválogatott szerzőgárda kezeskedik: képzett és gyakorlott bölcsészek, kutatók, tanárok írták a tanulmányokat. Azt is tudták, hogy a szöveg – régi szép, ma már sajnos a divatból kiment kifejezéssel élve – „a művelt nagyközönségnek szól”. A kötet olvasója lehet érettségire vagy házidolgozatra készülő diák, a történelem vagy csak egy-egy személy iránt érdeklődő gyülekezeti tag, óráját színesíteni akaró tanár, de akár egy kutató is kezdheti a munkáját ezekkel az életrajzokkal. Fontos, hogy hozzáértő és elkötelezett emberek írták a könyvet, mert így kaphatunk árnyalt képet olyan ellentmondásos személyiségekről is, mint Horthy Miklós vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre.

A könyv legnagyobb erényét azonban nem a szerzők, hanem a szereplők munkái jelentik. A Protestáns hősök 2. ugyanis nem képekkel, hanem szövegekkel illusztrált kötet. Minden életrajz után hasonló terjedelemben szemelvényeket is olvashatunk a szereplők, a „hősök” írásaiból. Az életrajzok és a források együtt adnak olyan képet, amelyet így egy mai lexikonban vagy életrajzi gyűjteményben sem olvashatunk. Élményszerű ez a szerkesztési elv, valóban „személyesen” ismerkedhetünk meg történelmünk ötven jeles protestáns személyiségével.

Szentek-e a protestáns hősök? Hitem szerint erre senki földi ember nem tudhatja a választ. Arra azonban mindannyian érdemesek, hogy a könyv segítségével megismerkedjünk velük. Életútjuknak, műveiknek vannak olyan tanulságai – bármikor éltek is az elmúlt ötszáz évben –, amelyek ma is elgondolkodtatók, megszívlelhetők, akár még követhetők is. Segítenek, hogy mi is hőssé és szentté válhassunk. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 47-48. számában jelent meg, 2017. december 3-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek