Ige-idők

Budapest – Ige-idők címmel nagyszabású kiállítás nyílik április 26-án a Magyar Nemzeti Múzeumban a reformáció 500. évfordulója alkalmából. Forrás: parokia.hu, szöveg: Fekete Zsuzsa, fotó: Füle Tamás

A reformáció korában az emberek szerettek volna minél közelebb kerülni az Igéhez, keresték az üdvösséget. A téma ma is aktuális, ezért kapta az Ige-idők elnevezést a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású tárlata.

A kiállítás egyik kurátora Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója a Parókia portál érdeklődésére elmondta, hogy a szerdán megnyíló tárlat a reformáció máig ható jelentőségét mutatja be.

– Ha visszatekintünk az 1934-es, első nagy országos református kiállításig láthatjuk, hogy azok önreprezentáló tárlatok voltak. A mostani kiállítás reflexív, vagyis azt hivatott bemutatni, hogyan reagált a világ a reformációra. Magyarországon is futótűzként terjedt a reformáció, egymás után alakultak meg a gyülekezetek, pedig a török hódoltság időszakáról beszélünk. Nagyon izgalmas levéltári anyagokat kaptunk Gyöngyösről: olyan török levelek kerültek elő 1568-ból, amelyek arról szóltak, hogy a török szerette volna megbékíteni egymással a katolikusokat és a „luthereket”, mert attól tartottak, hogyha elmegy a lakosság egyik része a városból, nem marad, aki adót fizessen. A törökök ezért útlevelet adtak a református lelkészeknek, ami azt volt hivatott szolgálni, hogy nem érhette őket bántódás – meséli az érdekességeket Fogarasi Zsuzsa.

Az Ige-idők című tárlat végigveszi azt is, hogy mit adott a reformáció az európai kultúrának, sőt a világnak.

– A reformáció hatására még a katolikus egyház is változatott korábbi működésén: anyanyelven kezdték hirdetni az igét a templomokban, és lefordították a bibliát.  A reformációnak köszönhetjük a modern iskolarendszer kialakítását, valamint az írás és olvasás elterjedését. A kálvini és lutheri tanok új impulzust adtak a természettudományoknak és a kultúrának is. Érdekes, hogy sem Kálvin János, sem Luther Márton nem tekintette magát reformátornak, a gyülekezetek is evangéliumi keresztyénekként gondolkodtak önmagukról – tette hozzá.

Az Ige-idők című kiállításra itthonról és a határon túlról is számos értékes tárgy érkezett, köztük könyvek, kelyhek, ötvös mesterek alkotásai. A református egyházi gyűjtemények mindegyike kölcsönzött kincseket a kiállításra, köztük olyan tárgyakat is, amelyeket korábban egyáltalán nem láthatott a közönség. – A kecskeméti ötvösség egyik remekművét, egy úrvacsorához használt bortartót is kiállítanak, amelyet Tar Illés készített az 1600-as évek közepén. A kecskeméti konfirmandusok a mai napig is ebből az ősi bortartóból kortyolhatnak legelső úrvacsorájukon – árulta el Fogarasi Zsuzsa.

A tárgyak kiválasztásánál nem a szépségre törekedtek, hanem arra, hogy a tárgyak történeteket hordozzanak magukban. A kiállítás természetesen megfelel a 21. század követelményeinek, sőt a látogatók bepillanthatnak a gyülekezetek digitális önarcképeibe is, amelyek elmesélik a közösségek múltját, jelenét és jövőképüket.

A szakember elmondta azt is, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a muzeológiai hazai fellegvárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezhetik meg a reformáció 500 éves évfordulója előtt tisztelgő kiállítást. 

A 800 négyzetméteren elterülő tárlat április 26-án, délután 3 órától lesz nyitva a nagyközönség előtt, és 2017. novemberig látogatható.

KÉPEK A PAROKIA.HU OLDALON.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek