Iránytűt adtak a kezünkbe – Bemutatták A protestáns etika kézikönyvét

Budapest – A gazdaság, a beszéd, a születés és halandóság kérdésköre mellett a környezet, a technika és a közélet kérdéseivel is foglalkozik a Luther Kiadó és a Kálvin Kiadó közösen megjelentetett hiánypótló kézikönyve. „A mai korban különösen fontos, hogy megszólaljon a kereszténység hangja és váljon iránymutatássá” – fogalmazott a kötet szerkesztője A protestáns etika könyvbemutatóján. Szöveg és fotó: Galambos Ádám

„Minden kornak meg kell fogalmaznia a maga etikáját. Erre különösen nagy igény van, hiszen a változó világ új kérdéseket, megközelítéseket vet fel” – mondta Lányi András. A most megjelent kötet bizonyítja, hogy az evangélikus és református teológusok, tanárok komolyan vették feladatukat, és a mai kor különböző kérdéseire olyan etikai kézikönyvet adtak az olvasók kezébe, melyben a minket körülvevő világ kérdéseire igyekeznek protestáns, teológiailag megalapozott segédletet nyújtani. Fazakas Sándor szerkesztésében ugyanis olyan könyv jelent meg, mely a református és evangélikus teológusok közös gondolkodásán alapulva kívánja a ma emberének az eligazodást, az önálló vélemény megtalálását segíteni.

„Ma egy olyan könyvet vehetünk a kezünkbe amely beállt a reformátorok képviselte sorba, azaz az értékmentő és értékteremtő folyamatba. Megismerhetővé, meggondolhatóvá, sőt, továbbgondolhatóvá tette az örök értékeket. Az iránytű 2017.0-s verzióját adja a kezünkbe, hogy el ne tévedjünk” – fogalmazott Hafenscher Károly. A Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa beszédében Dietrich Bonhoeffert idézve kitért arra, hogy a keresztény etikának a végső valóságot, Isten akaratát kell keresnie. „A reformáció helyre tette az irányt. Megmutatta, hogy nem félelemből, praktikus megfontolásból, valamilyen céltól vezérelve igyekezzünk jónak lenni, hanem a Mindenható elfogadó jóságával eltelve lehet felszabadultan jót tenni” – mondta. A miniszteri biztos kitért arra az előremutató kezdeményezésre, miszerint a most bemutatott kötet nem egy felekezet kézikönyve, hanem az ökumené jelképe is, hiszen protestáns kiadók és teológusok összefogásának és közös szakmai műhelyének köszönhető a mű megszületése.

„A cél nem a történeti visszatekintés, nem a protestáns etika történetének bemutatása, hanem az előretekintés volt” – fogalmazott a kötettel kapcsolatban Reuss András. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzora kitért arra, hogy a szerzők nem egyéni véleményeken, hanem a hitelesség és az igényességre törekvés kiváló munkáit adják az olvasóknak. „Ez a könyv hozzájárul az egyén etikai álláspontjának tisztázásához és etikai döntéseinek meghozatalához” –fogalmazott. Az emeritus professzor a kötetben található tizenegy tanulmányt, valamint a függelékben található név-, hely- és bibliai helyek mutatóját ismertetve kiemelte, hogy e kötet széles látószögű horizont lehetőségét adja az olvasónak arra, hogy a protestáns teológiai alapok mentén képessé váljon tájékozódni a világban. „Kívánom, hogy a kötet olvasása nyomán minél többen legyenek az etika és az erkölcs kérdéseiben kritikusok, de önkritikusok is” – mondta Reuss András.

„Az etikai kijelentések igazi súlyát nem a helytől és időtől elvonatkoztatott absztrakciók hordozzák, hanem a bátorság, amely a mindig új és változó világban keresi a lelkiismeretünk szerinti igaz cselekedeteinket” – mondta a kötet méltatásaként Lányi András. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense kiemelte, hogy e kötet szerkesztője és szerzői megemlítik a bátorság forrását, mint a világ felelősségteljes formálására felszabadító reménységet. Lányi András kitért arra, hogy „korunk betegsége a tiszta lelkiismeret”, mely a felelősséget másokra hárítja. „A kézikönyv fejezeteink a középpontjába azok a kérdések kerültek, amivel nekünk, ma élőknek kell számot vetnünk” – mondta az ELTE oktatója. Az elhárító felelősség gondolatával szemben Lányi megállapította, hogy „a kötet szerzői egyetlen kiutat ismernek: tudatosítani és visszaterelni felelősségünket mindazért, ami velünk és általunk történik.” Dietrich Bonhoeffer következtetésére utalva Lányi András a kötettel kapcsolatban hangsúlyozta: „A felelősségetika radikális újragondolásának eredménye nem lehet más, mint a morális és a politikai, a lelkiségi és a világi szféra hagyományos elválasztásának újragondolása.”

„Olyan korban élünk, amiben egyfajta tanácstalanság van, sokan vannak, akik nem tudják, hogy mi a jó és a követendő. Emellett igény van egyfajta iránymutatásra is” – fogalmazott korunkkal kapcsolatban és a kötet megjelenését is indokolvaFazakas Sándor. A Debreceni Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszékének vezetője kiemelte, hogy „ebben a helyzetben szükség van arra, hogy megszólaljon a kereszténység hangja, azon belül is a reformátori gondolkodásnak a hangja”. A tanszékvezető egyetemi tanár a kötettel kapcsolatban elmondta, hogy a könyvnek az a célja, hogy „segítse a saját etikai kompetencia kialakítását”. A kötet szerkesztője az ökumenikus igénnyel szerkesztett kézikönyvvel kapcsolatban kiemelte, hogy nem kész válaszokat szeretnének az olvasóknak adni, hanem segédletet az önálló vélemény kialakítására. Az etikai kérdések vonatkozásában az egyetemi tanár elmondta: „A döntések meghozatala bátor és kockázatos vállalkozás”, melyhez e kötet a protestáns etikai gondolkodás bemutatása által a változó korban is támaszt adhat.

A protestáns etika kézikönyve

Szerkesztette: Fazakas Sándor
Szerzők: Béres Tamás, Borsi Attila, Fazakas Sándor, Füsti-Molnár Szilveszter, Kodácsy Tamás, Kovács Krisztián, Németh Tamás, Orosz Gábor Viktor, Rácsok Gabriella, Szabó B. András, Viky S. Béla
Szaklektorok: Bölcskei Gusztáv, Reuss András, Szűcs Ferenc
Luther Kiadó, Kálvin Kiadó; 2017

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek