Létrejött a kormány által egybehívott Reformáció Emlékbizottság – Hafenscher Károly miniszteri biztosként segíti az ebben folyó munkát

Budapest – 2014. január 23-án alakuló ülését tartotta a Magyarország Kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segít majd. A feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg – jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Parlamentben. Az emlékbizottság célja, a Luther Márton által 1517-ben elindított reformáció 2017-es 500. évfordulója megünneplésének méltó előkészítése. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna, videó: kormany.hu

A testület operatív irányításával a kormányfő Balog Zoltánt bízta meg. A plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a baptista egyház részéről Papp János egyházelnök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa részéről pedig Fischl Vilmos. A református egyház három delegáltja mellett a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe. Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére. A Magyarországi Evangélikus Egyházat Gáncs Péter elnök-püspök, Fabiny Tamás püspök és Kovács Eleonóra képviselik majd. Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelő a kormányoldal delegáltjaként szerepel a bizottságban.

Orbán Viktor az alakuló ülésen elmondta, hogy Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök és Bölcskei Gusztáv a református zsinat lelkészi elnöke kezdeményezésére válaszol a kormány ezzel az emlékbizottsággal, amelynek különböző munkacsoportjaiban fog folyni a munka egészen 2017-ig. A miniszterelnök hangsúlyozta az egyházak és a reformáció értékeit. Méltatta a szabadon gyakorolható vallást és figyelmeztetett arra a tényre is, hogy „az egyház olyan üllő, amin sok kalapács kicsorbult már ... bizony a sarló és kalapács is kicsorbult”. Hangsúlyozta azt, hogy a kormány messzemenően támogatni fogja az egyházak reformációi előkészületeit.

Orbán szerint a magyar nemzet mindig akkor volt erős, egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az egyházak nem csupán a vallási életben fejtenek ki jelentős tevékenységet, hanem oroszlánrészt vállalnak a kultúra terjesztésében, az ifjúság nevelésében, a szegények és elesettek megsegítésében, valamint a betegek gyógyításában. Orbán Viktor szerint a mai Európának van mit tanulnia az 500 évvel ezelőtt történtekből, mert a reformáció hitéleti tételein túl válaszolt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is. Mint mondta, ma is olyan válság sújt bennünket, amiből kizárólag közgazdasági döntésekkel, szellemi megújulás nélkül aligha lehet kikeveredni. Végül arról szólt, hogy a reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, mely felekezetre való tekintet nélkül mindannyiunké. Ennek a kincsnek az összegyűjtése, fenntartása lesz a bizottság feladata.  

Bölcskei Gusztáv a református püspök rámutatott: a megemlékezésekkel nem ünnepelni akarják magukat a reformációból sarjadt egyházak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció a válságra adott választ 500 éve, s ez „visszaadta a középkor végi embernek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot”, mert a földi élet addig „egyfajta előszobázásnak” számított a halál utáni léthez képest. Közölte: a reformáció az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hirdette meg 500 éve, és hatalmas energiákat szabadított fel, melynek következtében az ember Isten iránti hálából ma is a közösség javát szolgálja. A református püspök utalt arra is, hogy öt éve mondták ki a magyar reformátusok egységét, amelyet idén szeretnének megünnepelni. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartja azt is, hogy a történelmi egyházak együtt ünnepeljenek a reformáció 500 éves jubileumán.

Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök megköszönte a kormánynak, hogy az ökumenikus imahét közepén indítják az emlékbizottság munkáját. Szólt arról, hogy Luther Márton korábbi Ágoston-rendi szerzetes imaharcából indult ki a reformáció, ami bejárta az egész világot, és egyebek mellett azt hirdeti, hogy Isten közvetlenül megszólítható. Úgy fogalmazott: spirituális megújulás nélkül nincs kiút a válságból, a reformáció hatásai pedig „messze túlmutatnak az egyházak határain”. Az elnök-püspök végezetük bemutatta azt a kiadványt is, amelyet az Evangélikus Reformációi Emlékbizottság megbízásából a Luther Kiadó állított össze az eseményre. A füzet az evangélikus egyház részéről eddig történt előkészületeket mutatja be, képgazdagon, hasznos információkkal.

Az alakuló ülésen Balog Zoltán elmondta, hogy a történelmi kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig „mindig kultúrát hoz létre”. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a felekezeti sokszínűség az ország erőssége kell, hogy legyen.

Az eseményen a bizottságba delegált tagokon kívül Kövér László házelnök is jelen volt.

A sajtónyilvános rész után a bizottsági tagok a szervezeti és működési szabályzatot tárgyalták meg, valamint az egyházak bemutatták, mit tettek eddig az előkészületek terén és milyen terveik vannak a jövőt illetően.

 

Az MTI tudósítása:

Orbán: a reformáció nemzeti kincset adott a magyarságnak

Budapest, 2014. január 23., csütörtök (MTI) - A reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Reformáció Emlékbizottság első ülésén, a Parlamentben.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepre is fel kell hívnia a figyelmet, mert az ország három részre szakadása idején a reformáció nélkül „a nemzeti életben maradás" aligha sikerülhetett volna - hangsúlyozta a kormányfő.
Fontos mai üzenete van annak is - folytatta -, hogy a magyar reformátorok a legjobb külföldi egyetemeken tanultak, de természetesnek tekintették, hogy utána visszatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak.
Orbán Viktor szerint 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig „van mit tanulnia ebből a történetből", mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból.
Azt mondta, a méltó megemlékezés az 500. évfordulóról „önmagunk felé támasztott jogos igény", egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendezvényeket.
Indoklásul a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. „Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni" - tette hozzá.
Orbán Viktor fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy „nem volt olyan nagyon régen", amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. Ezzel kapcsolatban idézte azt a "politikai bölcsességet", amely szerint „az egyház olyan üllő, amelyen sok kalapács elkopott már". „Bizony, mind a kalapács elkopott, mind a sarló kicsorbult, ezt jó észben tartanunk az ünnep előestéjén" - mondta a kormányfő.

Balog Zoltán: miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját

Budapest, 2014. január 23., csütörtök (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti a Reformáció Emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Reformáció Emlékbizottság első ülésén mondott köszöntőjében csütörtökön a Parlamentben.

A tárcavezető, akit a kormányfő a testület operatív irányításával bízott meg, elmondta: a plénum munkájában részt vesz a katolikus egyház képviseletében Pápai Lajos győri megyés püspök, a Magyar Tudományos Akadémia két delegáltat küld a testületbe, valamint a kisebb protestáns felekezetek is képviseltetik magukat. 
Rajtuk kívül Németország, Hollandia és Svájc nagykövete is megosztja tapasztalatait a magyar testülettel, mivel ez a három ország is jelentős előkészületeket tesz a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére - tette hozzá. 
Balog Zoltán emlékeztetett arra: a történelmi kapcsolatok az elmúlt ezer évben alapvetően meghatározták Magyarország kultúráját, az igaz hit pedig „mindig kultúrát hoz létre". Hangsúlyozta: a felekezeti sokszínűség az ország erőssége kell, hogy legyen.
Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke rámutatott: a megemlékezésekkel nem ünnepelni akarják magukat a reformációból sarjadt egyházak. 
Felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció a válságra adott választ 500 éve, s ez „visszaadta a középkor végi embernek az élethez és a jövőhöz szükséges bátorságot", mert a földi élet addig „egyfajta előszobázásnak" számított a halál utáni léthez képest.
Közölte: a reformáció az Isten kegyelméből, hit által való megigazulást hirdette meg 500 éve, és hatalmas energiákat szabadított fel, melynek következtében az ember Isten iránti hálából ma is a közösség javát szolgálja. Utalt arra is, hogy öt éve mondták ki a magyar reformátusok egységét, ezt idén szeretnék megünnepelni. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartja, hogy a történelmi egyházak együtt ünnepeljenek a reformáció 500 éves jubileumán.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök megköszönte a kormánynak, hogy az ökumenikus imahét közepén indítják az emlékbizottság munkáját. Szólt arról, hogy Luther Márton korábbi Ágoston-rendi szerzetes imaharcából indult ki a reformáció, ami bejárta az egész világot, és egyebek mellett azt hirdeti, hogy Isten közvetlenül megszólítható.
Úgy fogalmazott: spirituális megújulás nélkül nincs kiút a válságból, a reformáció hatásai pedig „messze túlmutatnak az egyházak határain".
Az eseményen Kövér László házelnök is jelen volt.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek