Luther-utak – 3. rész | Reformáció és kulturális örökség

A reformáció nyomai sokszínűek, és néha ott is éreztetik hatásukat, ahol talán nem is számítana rá az ember. Nemcsak Wittenberg Luther-városban tapasztalható az akkori idők hatása, hanem Eisenachban, Erfurtban és még sok kisebb városban, különösen Türingia tartományban. Ezeket mutatjuk most be. Művészeti és építészeti remekművek gazdagítják ezt az útvonalat, és minden tekintetben hiteles képet festenek a korszakról. Forrás: Evangélikus Élet

Eisenachtól Weimarig Eisenach Luther-városból indul a harmadik útvonal, már itt részletekbe menő képet kapunk a reformáció korának kultúrájáról. Luther néhány évig ide járt iskolába, évekkel később pedig Wartburg várában talált menedékre. Szerencsés véletlen, hiszen így itt volt ideje lefordítani az Újszövetséget német nyelvre. Az idei nemzeti időszaki kiállítás lenyűgöző helyszínei Eisenach és Wartburg.

Möhra településen a Luther család otthona még ma is látható. A falucska még most is fennen hirdeti, hogy innen származik a Luther nemzetség. A családfát egészen 1302-ig, a nemesi származású Wigand von Lüder lovagig lehet visszavezetni. Luther szülei 1483 nyaráig éltek Möhrában, onnan költöztek át Eislebenbe, ahol Luther született. Következő állomásunk Schmalkalden. A schmalkaldeni sz vetség városa a romantikus hangulatot keltő favázas házak és a Wilhelmsburgkastély miatt is látványosnak számít.

Bár Luther maga sosem járt Mühlhausenben, a város mégis fontos állomása a Luther-útnak. Ugyanis a reformátorként és a parasztlázadások vezetőjeként ismert Thomas Müntzert 1525-ben itt végezték ki; ezért is érdemes ellátogatni a Müntzer-emlékműként funkcionáló Mária- (St. Marien-) templomba, Türingia második legnagyobb csarnoktemplomába. A városban emellett további tizenegy középkori templom áll. Az óváros a kö- zépkori favázas épületeivel, hangulatos belső udvaros polgárházaival az egykori birodalmi és Hanza-város gazdagságáról tanúskodik. 

A következő állomás Gotha, amely a Türingiai-medence és a Türingiai-erdő találkozásánál fekszik. Luther először 1515 májusában járt itt, utoljára pedig 1540-ben, talán azért is, hogy Lucas Cranachhal találkozzon. Legtöbbször az Ágoston-rendiek kolostorában szállt meg, és itt is prédikált. 1640-ben Jámbor Ernő protestáns herceg a hercegség központjává tette a várost, megindítva ezzel kulturális és gazdasági fejlődését. Ma egyik látványossága az 1643–54 között épült barokk Friedenstein-kastély.

Következő úti cél a „Türingia Rómájának” is nevezett Erfurt, ahol Luther a tanulmányait folytatta, és 1505-ben itt lépett be az Ágoston-rendi szerzetesek közé. Utolsó állomásunkon, Weimarban Luther sokszor járt prédikátorként; a város kulturális és szellemi felemelkedését a reformációnak köszönheti. Ma is huszonöt múzeumnak, több kastélynak és parknak ad otthont. Itt, a városi kastélyban látható az idősebb Lucas Cranach által készített híres Lutherportré, amely mindmáig meghatározza a Lutherről alkotott képünket. „Igen jól érzem magam itt…” – írta feleségének, Bóra Katalinnak Weimarból a reformátor. 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 37-38. számában jelent meg, 2017. szeptember 24-én.

 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek