Miénk a menny örökre – Zenei hitvallás a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára

A pécsi Kodály Központ kiváló akusztikájú koncerttermében, a Pannon Filharmonikusok évadnyitó hangversenyén csendült fel első ízben Tillai Aurél Kossuth-díjas zeneszerző és karnagy Reformáció kantátája. A kompozíció megszületéséről magazinunk július 16-i számának 18. oldalán Evangélikus himnuszból kantáta címmel már hírt adtunk. Mostani írásunk a hangversenyről szóló tudósítás és a műelemzés kombinációja, miután e sorok írója abban a megtiszteltetésben részesült, hogy megkaphatta a mű partitúráját is. Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Ecsedi Zsuzsanna

Egy kantáta esetében az első, meghatározó alkotóelem a szövegkönyv. Az kézenfekvőnek tűnik, hogy a reformáció kezdetének évfordulóján az Erős vár a mi Istenünk című Lutherzsoltár (EÉ 254) parafrázisa adja egy mű gerincét. De mi társul még hozzá? Milyen kölcsönhatásba lépnek ezek az új elemek a fundamentummal?

Tillai Aurél még három éneket választott ki, hogy párbeszédet folytassanak evangélikus himnuszunkkal. Az Adj békét a mi időnkben antifóna-átdolgozás (EÉ 291) szintén Luthertől való; az Isten nékem erőm, bizodalmam (EÉ 338) a Tranoscius-énekkincs része; a Hogyha felindul az Isten (Református énekeskönyv 68) pedig a hugenották harci zsoltára.

Azért adjuk közre a teljes szövegkönyvet, hogy többszöri, elmélyült olvasás nyomán mindenki számára nyilvánvaló legyen, mennyire szervesen egymásba fonódnak és egymást erősítik ezek a strófák. Csak két példa. „Erős vár a mi Istenünk – Szívemet intem: / Erős vár az Isten – Kinek neve erős Isten: / Őtet magasztaljátok!” „Hogy ő kevély ellenségek / Megszégyenült, elveszett – Az ige kőszálként megáll, / Megszégyenül, ki bántja.” Már ez önmagában felér egy igehirdetéssel!

A csaknem húszperces mű kezdete az Erős vár… dallamának genezise: egy-egy szólóhangszer sejteti az ének motívumait. Párhuzamként eszünkbe juthat Dávid imája: „…amikor titkon formálódtam, mintha a föld mélyén képződtem volna. Alaktalan testemet már látták szemeid…” (Zsolt 139,15–16)

Az énekstrófák a kórus ajkán „öltenek alakot”. A kórustömbök közötti zenekari átvezetések a már elhangzott és az éppen következő dallam motívumait villantják fel, így szövik össze az alkotóelemeket egy nagy egésszé, amely a „miénk a menny örökre” szövegrésznél éri el a csúcspontot.

A bariton szólista hol önállóan szólaltat meg egy énekverset („Adj békét a mi időnkben”; „Mindenkoron azért csak őt áldom”), hol párbeszédet folytat az énekkarral („E világ ura / Gyúljon bosszúra”; „Kincsünk, életünk, / Nőnk és gyermekünk / Mind elvehetik, / Mit ér ez őnekik! / Miénk a menny örökre!”).

A kantáta formájában ötvöződik a variáció és a háromepizódos rondóforma. A rondótémát és a variáció alapját az Erős vár… strófái adják, a többi énekből pedig az epizódok anyagai épülnek fel. A mű hangnemileg igen változatos. Az Erős vár a mi Istenünk Esz-dúrban és D-dúrban jelenik meg, a kódában pedig C-dúrrá fényesedik. Az epizódok bejárják a g-mollt, a d-mollt és a G-dúrt is.

Pécs város közössége magáénak érzi Tillai Aurélt, aki generációkat nevelt a kóruséneklés szeretetére. Ezért is emelkedett ki ez a csütörtök este a hétköznapokból, és vált az ősbemutató hangverseny olyan bensőséges, szinte családi ünneppé, hogy még a messziről érkezett tudósító is otthon érezhette magát.

Tillai Aurél: Reformáció kantáta – baritonszólóra, vegyes karra és zenekarra.

Ősbemutató: 2017. szeptember 7., Pécs, Kodály Központ.

Előadók: Bretz Gábor – bariton, Pannon Filharmonikusok; Pannon Filharmonikusok fesztiválkórus (karigazgató Dobos László és Vass András).

Vezényelt Bogányi Tibor.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 37-38. számában jelent meg, 2017. szeptember 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek