Szükség van a párbeszéd- és vitakultúrára Európában – Elkezdődtek a Wittenbergi Magyar Napok

Wittenberg – Reformátorunk egykori otthonában, a Luther-házban ünnepélyes keretek között nyitották meg az augusztus 24. és 27. között megrendezendő Wittenbergi Magyar Napokat. A közel kétszáz fős magyar küldöttség és a házigazda német vendégek részvételével megtartott nyitó alkalmon mind a német, mind pedig a magyar részről magas rangú egyházi és világi vezetők köszöntői és előadásai hangzottak el, melyek között a budapesti Higyed fúvós kvartett játszott. Szöveg: Boda Zsuzsanna, Kézdi Beáta, fotó: Kiss Tamás

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke köszöntő beszédét egy kérdéssel kezdte: Miért vannak a magyarok most Wittenbergben? Válaszát három pontban fogalmazta meg: 

  • Az első, talán legkézenfekvőbb, aktuális válasz: természetes, hogy itt vagyunk. Itt vagyunk, másként nem is tehetnénk, hiszen jobb helyen nem is lehetnénk. Hol ünnepelhetnénk méltóbban a reformáció ötszázadik évfordulóját, mint annak bölcsőjénél, annak szülővárosában, Lutherstadt Wittenbergen.
  • Másodszor pedig itt vagyunk, hiszen német testvéreink kérésére kölcsönadtuk a reformációi világkiállításra egyházunk egyik legféltettebb kincsét, Luther Márton saját kezűleg írott végrendeletét, és a „bartelüzlet” szabályai szerint cserében mi is kértünk és kaptunk valamit. Nem is akármit: néhány napot itt, Wittenbergben.
  • Harmadszor pedig teológiai, egyháztörténeti választ is adhatunk. Itt vagyunk, mert komolyan vesszük Isten szeretetének egyik legnagyobb csodáját: az inkarnációt. Hogy „az ige testté lett és lakozott közöttünk”, hogy Isten Jézus Krisztusban emberré lett, belépett a tér és idő koordináta rendszerébe, hogy immár kétezer éve hús-vér embereket hív el és küld el, hogy tanítványaiként konkrét földrajzi helyen és történelmi kontextusban tanúskodjunk szeretetéről.

A Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke, dr. Reiner Haselhoff köszöntő beszéde elején örömét fejezte ki amiatt, hogy ilyen sok magyar evangélikust lát az esemény megnyitóján. A miniszterelnök megemlítette, hogy nemrég a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban látható reformációi kiállítás megnyitóján volt a magyar fővárosban. Az Ige-Idők című tárlat egyik kiemelkedően fontos kiállítási tárgya az a zászló volt, melyet a magyar peregrinus diákok készítettek wittenbergi tanulmányaik alatt a 16. században. Ezt a wittenbergi reformációi világkiállításra kölcsönadott Luther-végrendeletért kaptuk cserébe, amely csere azt is alátámasztja, hogy a német-magyar kapcsolatok ma is élnek és virágoznak.

Dr. Reiner Haselhoff köszöntőjében kiemelte, hogy a németek sohasem felejtik el a magyarok segítségét az 1988-as határnyitáskor. Az olyan alkalmak pedig, mint a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója, lehetőséget adnak az együtt ünnepelésre, az egymással való kapcsolatok továbbépítésére. 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Reformáció–Európa–Magyarország című előadásában a reformáció örökségéből egyebek mellett a reformátori fundamentumokra épülő vitakultúrát emelte ki, és állította ma is megszívlelendő példaként a hallgatóság elé. „Az egyház küldetése lehet – mutatott rá referátumában a miniszter –, hogy politikai szereplőket egyházi helyekre invitál széles körű párbeszédre.”  

Mit jelent számunkra Luther végrendelete ma? című előadásában Prőhle Gergely, egyházunk országos felügyelője, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a reformátor testamentumának üzenetét két kulcsszóban foglalta össze: személyesség és gyakorlatiasság, amelyek Luther szabadságában és felelősségében nyilvánultak meg. Prőhle Gergely beszédében hangsúlyozta: ez a szabadság és felelősség a mai egyház mindennapjaiban is jelen van például a diakóniai munkában.

Torsten Zugehör, Wittenberg főpolgármestere a Luther-város és a magyar városok közti, leginkább pedig a magyar testvérvárossal, Békéscsabával való jó kapcsolatot emelte ki. A városi elöljáró szintén megemlítette, mennyire hálásak a németek a rendszerváltás idején tanúsított magyar segítségéért. 

A főpolgármester köszöntője után Balog Zoltán és Gáncs Péter kézjegyükkel látták el a város vendégkönyvét.

Dr. Stefan Rhein, a Szász-anhalti Luther-emlékhelyek Alapítványának elnöke utolsó felszólalóként visszautalt – az előadásokban kiemelt – párbeszéd és vitakultúra fontosságára. Mint a rendezvény egyik házigazdája, a jelenlévőket a megnyitó utáni fogadásra invitálta, hogy ott, és majd később, a város különböző pontjain található rendezvényhelyszíneken kötetlenül folytassák a párbeszédet, az ismerkedést.

További képek:

http://www.evangelikus.hu/szukseg-van-parbeszed-es-vitakulturara-europaban-elkezdodtek-wittenbergi-magyar-napok

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek