A Görgeyek és a reformáció

Albertné Görgey Zsuzsanna a magyarországi életvédők egyike. Görgei Artúr leszármazottja családjuk protestáns keresztyén gyökereiről ad képet nekünk. Forrás: Híd magazin

A Görgey nemzetség családfája 1180-ban indul a Felvidékről, Görgő településről. A kezdetektől fogva az Istenbe vetett megingathatatlan hit, bizalom jellemzi a családot, melynek legnagyobb része lutheránussá lett, és mindvégig a szepesi protestantizmus védője volt. Birtokaik jobbágyságát a prédikációk hallgatására kötelezték, így a vallás megváltoztatásával járó felelősséget is magukra vállalták. A protestantizmus szolgálatára alapította meg Görgey László és Görgey Kristóf az 1580-as években a görgői „mágnás iskolát”, ahol nemcsak saját, de a környék nemeseinek fiai is nevelkedtek. Ez az iskola 1670-ig állt fenn Görgőn, ekkor a fokozódó protestánsüldözések miatt áthelyezték Toporcra, végül az 1730-as években megszűnt.

A vallási gyűlölködés, általános elszegényedés és a korlátlan Habsburg elnyomás szomorú korszakának kimagasló alakja volt a szepesi Görgey János. Az idők folyamán a toporci ágnak volt a legtöbb nyomorúságban része, mely ág nemcsak protestáns volt, de a nemzeti felkelésekben is a leghevesebben vett részt. Legkevésbé a római hitű Benedek-ág szenvedett, mely buzgón szállította a vármegye számára a labanc érzelmű alispánokat és szolgabírákat. Két püspök is kikerült közülük, hírnévre Görgey Márton püspök tett szert, aki 1908-ban hunyt el.

Görgey Albert 1916-ban könyvet írt a reformáció négyszázadik évfordulójára A Görgeyek és a reformáció címmel. A könyv zárszava így hangzik: „Áttekintve a Görgeyek működési terét, a földmívelésen kívül azt látjuk, hogy az idők folyamán adott a család: 3 főispánt, 12 szász comest (a szászok grófja), 23 táblabírót, 14 követet, 26 alispánt, 6 főszolgabírót, 15 papot, köztük 1 püspököt, több prépostot és kanonokot. A katonai pályán 77-en működtek, köztük 4 tábornok. A jelenleg dúló világháborúban (1916) 22-en vettek részt, köztük 3 elesett és 3 fogságban van. Adja az Isten, hogy ez a világfelfordulás mielőbb véget érjen, és ne követeljen több áldozatot a családtól!”

1916-ban hunyt el családunk leghíresebb tagja, Görgei Artúr. Egész életemben nagyszerű példaképemként tekintettem rá, akinek a jellemét csak tisztelni lehet. Az igaz ügy volt számára a legfontosabb. A kémiai tudományok professzoraként a prágai Károly Egyetemen folytatott kémiai kísérleteit hátrahagyva, a haza szolgálatába állította tehetségét. Például a ma olyan közkedvelt kókuszolaj definiálása az ő nevéhez fűződik. Kiválósága a természettudományok területén és a katonai pályáján is megmutatkozik. 1849. augusztus 13-án egy hatalmas túlerő mészárlásának lehetőségét látva bátran megmentett a hazának 28 900 magyar édesapát. Szakértőkkel kiszámítottuk, hogy a mai Magyarország területén kb. 600 ezer fő élhet azért, mert 1849-ben nem hányták kardélre ükapjukat.

Száz évvel később a Ludovika Akadémiát négy frissen végzett hadnagy hagyta el Görgey névvel, közöttük édesapám. 1944. július 5–6-án Koszorús Ferenc vezetésével (pl. a Görgey-zászlóalj) megakadályozták több tízezer zsidó deportálást. A Görgey név így ma a Yad Vashemben is megtalálható az Igaz Emberek Társaságában.

Ma ismét háborúban vagyunk, ahol naponta százhúsz néma sikollyal múlik ki az élet. 1956. június 4-óta a hatmilliót is meghaladta az állami engedéllyel, saját kérésre, orvosi segédlettel kiirtott hazánkfiainak száma. A segítségnyújtás eszközeivel mentünk ki a halál árnyékának völgyéből magzatokat és a pusztulás verméből nemzőiket.

Józsuéval együtt kijelenthetem, hogy én és az én házam népe – a családom – az Urat szolgáljuk! Felvonulásunk az Életet hirdeti és az Élet Uráról tesz bizonyságot. A Séta az Életért ebben az évben is június 4-én lesz, éppen pünkösd vasárnapján.

Aki egy embert megment, a világot menti meg!

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek