Malusztól bónuszig – Huszonöt éves a Magyarországi Luther Szövetség

Budapest – A Magyarországi Luther Szövetség (Malusz) 1991. október 12-én tartotta alakuló közgyűlését. Az évforduló nyújtott alkalmat a beszélgetésre Fabiny Tibor evangélikus világi teológussal, irodalomtörténész-professzorral, a szövetség elnökével. Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Zsugyel János, fotó: Kiss Tamás

– A Magyarországi Evangélikus Egyház méltón és folyamatosan ápolja Luther Márton reformátori örökségét. Mi indokolta mégis 1991-ben a szövetség megalakítását?

– A lutheri örökség szellemében való munkálkodás evangélikus egyházunk mindennapi gyakorlatában az alapvető értékek közé tartozik, így ebben nem is volt szándékunk párhuzamos fórumot teremteni. Az alapító közgyűlésre szóló meghívót aláíró huszonhat világi és egyházi személy azonban úgy gondolta, hogy szükség lesz egy olyan szervezetre, mely Luther Márton életművének jobb megismerését, népszerűsítését, mai aktualitásának a közvéleményben való tudatosítását teszi kizárólagos feladattá. Az alapításkori lelkesedést a rendszerváltás időszakában tapasztalható felbuzdulás is erősíthette, amely a civil társadalom újjáépítését az egyesületi élet újraindításával is segíteni kívánta. Ez a mi esetünkben egyben a korábbi évtizedek hagyományához való kapcsolódást is jelentette, hiszen a szövetség az 1884-ben alapított Luther Társaság, valamint az 1920-tól működött Országos Luther Szövetség jogutódjaként jött létre. Az sem volt közömbös szempont, hogy a nemzetközi Luther-szövetség, a Martin-Luther-Bund is a nemzeti evangélikus egyházaktól függetlenül működik, így már az induláskor lehetett – az egyházi támogatáson kívüli – civil kapcsolatrendszerünk is.

– Milyen feladatokat tűzött ki maga elé az alapításkor a Malusz?

– Reformátori örökségünk mélyebb megismerésének és népszerűsítésének feladata mellett konkrét tennivalóként jelentkezett ismeretterjesztő és tudományos kiadványok közzététele és találkozók szervezése, valamint az evangélikusság szolgálatának támogatása a szórványokig.

– Hogyan sikerült a kezdeti célokat teljesíteni?

– Az első feladat az egyesületi élet napi gyakorlatának megszervezése, a tagság és a támogatók megszólítása volt. Ezt elnök elődeim, dr. Csepregi András és Reuss András professzor, valamint egykor titkárunk, ma alelnökünk, dr. Lackner Pál nagy intenzitással végezték. Fokozatosan megalakultak a budapesti és a soproni helyi csoportok, s tőlünk függetlenül, alulról jövő kezdeményezésként a pápai és veszprémi Luther-olvasókörök. A korai időszakban mi szerveztük az első ilyen olvasókört Csákváron 1992 októberében. Az egyesület története során mintegy kétszázhetven fő szerepelt a tagnyilvántartásban, s hasonló nagyságrendű lehet a helyi csoportokban elhangzott előadások száma is. Kiemelt feladatnak tekintettük a nyelvi szempontból is korszerűen magyarított Luther-szövegek megjelentetését, így felvállaltuk a nagy népszerűségnek örvendő Magyar Luther Füzetek elindítását. Kilenc kiadványban, magyar nyelven korábban még nem olvasható művek fordítását tettük hozzáférhetővé. A Magyar Luther Könyvek sorozatában már tizenkét kiadvány jelent meg, néhány lutheri alapmű mellett az életmű mai aktualitását taglaló munka magyar és külföldi szerzők tollából. Ezek a kiadványok nagyrészt elfogytak, illetve újranyomásuk indokolt. Ma már hagyomány a révfülöpi Luther-konferenciák sorozata. Évente január utolsó hétvégéjén kerül sor a rendezvényre ifjabb dr. Hafenscher Károly szervezésében.

– Visszatekintve az eltelt negyedszázadra, elégedett?

– Folyamatosan gondolkozunk tevékenységünk megújításán, így az elégedettség nem tekinthető alapvető üzemmódunknak. Bár az utóbbi időben a Magyar Luther Füzetek, illetve a Könyvek sorozatában új kiadvány nem jelent meg, Luther Márton válogatott műveinek a sorozata a Luther Kiadónál a negyedik kötetnél jár – az Asztali beszélgetések kötete igazi könyvpiaci bestsellernek számít. Talán a Malusz negyedszázados tevékenysége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az egyházi és világi közvélemény érdeklődéssel fordult Luther életműve felé, s az évtized vége körül a főbb művei hozzáférhetők lesznek magyarul, új fordításban. A Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának többen is aktív tagjai vagyunk a szövetség tagjai közül.

– Mit tervez a Malusz a reformáció kezdetének ötszázadik, jubileumi évében?

– A budapesti helyi csoport a reformációi emlékbizottsággal együttműködésben a reformáció ötszáz éves örökségét ismertető előadás-sorozatot tervez. Az előadások reprezentatív helyszínen, a budapesti Insula Lutheranán, az Evangélikus Országos Múzeum előadótermében lesznek – a nyári hónapok kivételével – minden hónap utolsó csütörtökén, 18 órától. A januári nyitó előadást dr. Kamp Salamon, a Lutheránia énekkar karnagya, egyetemi tanár tartja a reformáció zenei örökségéről. Terveink szerint ezek az előadások nemcsak a budapesti hallgatóság, hanem a vidéki érdeklődők részére is hozzáférhetők lesznek. A vidéki helyi csoportokat biztatjuk arra, hogy hívják meg az egyes előadókat, s szervezzenek a lutheri életművet népszerűsítő rendezvényeket a gyülekezetekben annak érdekében, hogy a tárgyalt témák mindenki javára váljanak – vagyis a Maluszból bónusz legyen!

A reformáció 500 éves öröksége. A Magyarországi Luther Szövetség és a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának jubileumi előadás-sorozata.
Időpont: minden hónap utolsó csütörtökén, 18 órától. Helyszín: Evangélikus Országos Múzeum, 1052 Budapest, Deák tér 4.

2017. január 26. Dr. Kamp Salamon karnagy, egyetemi tanár, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos egyházzenei főigazgatója: Luther, Bach és a zene

2017. február 23. Dr. Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa: A lutheri reformáció mint művészeti probléma 

2017. március 30. Dr. Mányoki János, az Evangélikus Országos Könyvtár igazgatója: Luther és az iszlám

2017. április 27. Dr. Csepregi András teológus, iskolalelkész (Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium): Luther és Isten kétféle kormányzása

2017. május 25. Dr. Fabiny Tibor evangélikus világi teológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem): Luther és Hamlet, a wittenbergi diák

2017. június 29. Dr. H. Hubert Gabriella irodalom- és könyvtörténész, igazgató (Evangélikus Országos Gyűjtemény), dr. Ecsedi Zsuzsanna tudományos munkatárs (Evangélikus Kántorképző Intézet): Luther és az éneklő egyház

2017. szeptember 28. Dr. Ittzés Gábor irodalom- és egyháztörténész (Reformáció Emlékbizottság): Luther 1517-es disputációja és a 95 tétel

2017. október 26. Dr. Horváth Géza irodalomtörténész, egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem): Luther bibliafordítása és a német irodalom

2017. november 30. Dr. Hafenscher Károly evangélikus lelkész, miniszteri biztos (Reformáció Emlékbizottság): Luther és Kálvin az istentiszteletről

2017. december 14. (kivételesen a hónap második csütörtökén) Dr. Orosz Gábor Viktor teológus, egyetemi docens (Evangélikus Hittudományi Egyetem): Luther és az asztali örömök

 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 3. számában jelent meg, 2017. január 22-én.

 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek